Bora és én 2011-ben találkoztunk. Sorsszerű és sorsfordító pillanat volt. Mintha ott és akkor egy időre lelassult volna körülöttünk a világ. Nem szűnt meg létezni, viszont mi egy másik térbe kerültünk, ahol már nem voltak kérdések, csak felismerések.

A külvilág számára talán érthetetlen volt az a gyorsaság, ahogyan döntöttünk. Sokan nem értették, hogyan lehet ilyen rövid idő alatt kimondani egy életre szóló IGEN-t. De mi nem időben mértük ezt, mert bizonyosság volt bennünk. Tudtuk, hogy ez a kapcsolat nem egy lehetőség a sok közül, hanem egy olyan találkozás, amelyben két út összeér, és onnantól már csak együtt haladhat tovább.

Az életünk három terület köré épül. Egészségtudatosság. Művészet. Üzlet. Elsőre talán három külön világ, számunkra egy egység. Mert az üzlet számunkra nem csak eredményekről szól, hanem értékteremtésről. Az egészségtudatosság nem csak a testről szól, hanem az egyensúlyról. A művészet pedig nem csak kifejezés, hanem kapcsolódás. És amikor ez a három terület összeér, abból valami egészen más születik, amit nem lehet külön-külön megérteni.

A közös utunk nem egy szerep vagy feladat, az egy folyamatos alkotás. Amit létrehozunk, azt közösen hozzuk létre. Amit képviselünk, azt együtt képviseljük. És bár kívülről sokan csak a sikert látják, számunkra a legnagyobb érték az, hogy közben meg tudtuk őrizni azt az egységet, ami kettőnk között él, és amiből ez az egész megszületett.

Leave a Reply